Az időjárás – látván az ellenzék töketlenkedését – elhatározta, hogy a saját kezébe veszi az ügyet, és megmutatja fehéren-feketén, mire számíthatunk ettől a kormánytól.
Megmutatja, hogy nem csak a víz az úr, hanem a hó is. Az időjárást – bár kétségtelenül lenne rá igény – nem lehet Alaptörvénybe iktatni. Gorombán visszaszól, szembesíti az akarnok politikusokat azzal, hogy hol ér véget a szabadságharcuk, és hol kezdődik az a feladat, amelyre eredetileg szerződtek.
Mert hogy feladat lett volna elég. Mert
... miközben az éppen államosított Országos Meteorológiai Szolgálatnak minden csövön dönteni kellett volna, hogy március közepén szokatlan, ám rendkívül erős és viharos hóesés zúdul ránk;
... továbbá az illetékes (na, ki is az illetékes? az a baj, hogy ők sem tudják) állami szervektől napok óta mást sem kellett volna hallanunk, mint hogy a hosszú hétvégén senki, de senki ne induljon el autóval a településen kívülre;
... emellett minden utat, de legalább az autópályákat intenzíven sózni/borsozni/kavicsozni franctudja milyen módon síkosítás-mentesíteni kellett volna és előre kidolgozott terv szerint kiemelt ügyeletet kellett volna tartani a katasztrófavédelemnek, a honvédségnek és minden intézkedésre hivatott állami szervnek;
... eközben lassan eltelik huszonnégy óra, és még mindig százak-ezrek fagyoskodnak az utakon;
... a Belügyminisztérium hasznos tanácsok, melegedők listája, segélykérő telefonszámok garmadája helyett debil sms-üzenetekkel bombáz minden telefont, amit csak elér;
... nincs ember, aki feljogosítsa szerencsétlen helyszínen lévő tűzoltót/rendőrt, hogy átvágva a korlátot levezesse az autókat az útról;
... nincs ember, aki utasítást adjon arra, hogy beengedjék a határon toporgó, segíteni kész osztrák hókotrókat;
... nincs olyan állami szerv, amely kompetens módon megszervezze a kiútat a káoszból.
Ha az állam tehetetlen is, a társadalom önvédelmi reflexe a helyén van. Hősök születnek a szemünk láttára. Aki teheti, menti/eteti-itatja/befogadja az elcsigázott utazókat, civilek sokasága helyezi önként szolgálatba magát. Nem várnak utasításra, hanem cselekszenek.
Csak éppen közben egy országnak kél ordítani kedve, látva, mire képes – vagy inkább: mire NEM képes a Jó Állam.
Az az állam, amelyik egy kisebbfajta hóvihar esetén sem képes megfelelő hatásfokkal szolgálni az állampolgárokat, nem Jó Állam, mert a vezetői tökéletesen alkalmatlanok a feladatukra.
Javasolom a következő sms kiküldését, ha nem is a belügy részéről:
„Segítünk! Ne hagyja el az országot! Ha elfogy a türelme, váltson Kormány!"