Magyarországon voltak már (vannak is még) Ratkó-gyerekek, mostantól lesznek Hoffmann-gyerekek is.

Hála kormányunk átgondolt oktatáspolitikájának, megújul a közoktatás. Mi sem mutatja ezt nyilvánvalóbban, mint az, hogy egy csapásra jelentősen megnő az iskolába járó gyerekek létszáma. Igaz, jövőre ugyanennyivel csökkenni fog – de az már legyen a következő kormány gondja. 

Lényegesen több első osztályos lesz ugyanis idén szeptembertől – jövőre persze lényegesen kevesebb – amiatt az átgondolatlan rendelkezés miatt, hogy a köznevelési törvény a korábbi május 31-i időpont helyett az augusztus 31-ig született gyermekek számára is kötelezővé teszi szeptember 1-től az iskolába járást. 

Május 31 és augusztus 31 között éppen három hónap, azaz egynegyed év az eltérés. Nagyjából egyenletesnek véve a gyermekszületést, ez tehát azt jelenti, hogy 2013 szeptemberében az eddigi évfolyamokhoz képest mintegy 25%-kal megnő az első osztályosok száma. Ezek a gyerekek a korábbi szabályok szerint 2014-ben mentek volna először iskolába, abból az évfolyamból tehát hiányozni fognak. 2014 szeptemberében ezért hirtelen lecsökken majd a gyermeklétszám 25%-kal…. És ezen a tényen még az sem segít, ha Matolcsy György esetleges MNB elnökké való kinevezése jótékonyan hat a majdani gyermekszülési kedvre, ahogyan az állítása szerint az egykulcsos adó bevezetése során egyszer már megtörtént... 

Ez a változás persze nem csak egy évfolyamot érint, hanem csak az oktatásban legalább tizenhetet, sőt. Ezek a „bő” illetve „szűk” létszámú iskolai évfolyamok végigvonulnak az általános iskolai, középiskolai, jó esetben egyetemi évfolyamokon, majd utána munkába állnak... A „bő” évben 25%-kal többen, a „szűk” évben 25%-kal kevesebben…. 

Csak az iskolákat nézve, mintegy tizenhét éven át lesz egy évfolyam, amelynek negyedével nagyobb osztályterem (kémiai szertár), negyedével több tanítónéni (majd később érettségi bizottság), negyedével több olvasókönyv (a gimiben kémcső), a menzán negyedével több finomfőzelék (a büfében sajtospogi) kell, mint előző évben. De semmi gond, mert mindez megspórolható majd a következő évfolyamnál, amelynek viszont negyedével kevesebb kell mindezekből… 

Ki lehetett, és hogyan számolt (ha ugyan), aki mindezt kitalálta? Hogy nem matematikatanár volt, az tuti.